Az online kasszát használó kereskedők 2021 januárjától kötelesek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón.
A Magyar Nemzeti Bank 1998-ig visszanyúló statisztikáiban nem találtunk olyan hónapot, amikor ekkora összegben ugrott volna meg a forgalomban lévő készpénz állománya, mint idén márciusban. 227 milliárd forinttal többet tartottak a magyar gazdaság szereplői március végén, mint egy hónappal korábban, így persze ismét új csúcsra emelkedett a készpénzállomány Magyarországon. A készpénztartás növekedése nem feltétlenül jelenti a készpénzhasználat növekedését: felértékelődhetett a készpénz alacsony kockázatú (legalábbis annak vélt) vagyonelemként betöltött funkciója.
Egyre népszerűbb a Magyar Államkincstár ingyenes állampapír szolgáltatása, amellyel tavaly több mint háromszor annyian vásároltak állampapírt, mint 2013-ban. Ez idő alatt a kincstári ügyfelek állampapír állománya a négyszeresére nőtt - tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.
Elkészültek a bankok az azonnali fizetési rendszerhez igazodó olcsó számlacsomagjaikkal, azonban úgy szeretnék ezeket bevezetni, hogy legalább alapesetben ne bukjanak a szolgáltatáson. Ezért a lakossági tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel terhének csökkentéséről tárgyalnak a Pénzügyminisztériummal. A lakossági elektronikus átutalások illetékének kivezetése durván 13 milliárd forintos költségvetési kiesést jelentene, de hozzájárulhat a drága készpézhasználat csökkentéséhez. A kormány nem szívesen nyúl a tökéletes adóbeszedő-gépezethez, amellyel úgy juttat évi közel 230 milliárdot a költségvetésbe, hogy azt a bankok szedik be helyette. Pedig ezen bukhat el a készpénz elleni háború.
Jelen állás szerint március elején elindul az azonnali fizetési rendszer, a szektor eddigi legnagyobb fejlesztése. A bankok számlánként ugyanakkor 10 ezer forintos hátrányban vannak külföldi pénzforgalmi versenytársaikkal szemben a tranzakciós illeték miatt, a pénzforgalmi szolgáltatások országhatárokon belül tartása az egyik legnagyobb feladata lesz idén a szektornak. A bankszektor a lakossági tranzakciós illeték kivezetését kéri – mondta el Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke egy ma tartott sajtótájékoztatón. A bankok becslése szerint hatmillió ügyfél kap január 31-ig egy részletes kimutatást, amelyben a banki díjakat ezentúl összesítve láthatják. Azt is elárulták, a szektor tárgyal a minősített fogyasztóbarát személyi hitelek bevezetéséről.
Készpénzcsökkentő törekvések ide, szuperállampapír oda, átlépte decemberben a 6600 milliárd forintos szintet a forgalomban lévő készpénz állománya – mutatják az MNB friss adatai.
Alig két hónap múlva startol az azonnali fizetési rendszer Magyarországon, a bankok új, az MNB által is javasolt elektronikus számlacsomagokat, illetve a meglévő díjcsomagokat kiegészítő ajánlatokat dolgozhatnak ki - derül ki a Bankszövetség közleményéből. Az új számlacsomagok "nagy számú" ingyenes átutalást tartalmazhatnak, de ehhez a lakossági tranzakciós illeték eltörlését kérik, és azt is megjegyzik, ezek már szerintük nem igénylik a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét.
Január végéig minden banki ügyfél tételes kimutatást kap arról, miért és mennyi pénzt fizetett bankszámlához kapcsolódó szolgálatatásokért az elmúlt öt hónapban, és ezentúl minden év elején számíthatunk majd a részletes éves kimutatásra. Elképzelhető, hogy a rájuk zúduló transzparencia miatt lesznek, akik bankot váltanak majd.
Készpénzcsökkentő törekvések ide, szuperállampapír oda, átlépte novemberben a 6500 milliárd forintos szintet a forgalomban lévő készpénz állománya – mutatják az MNB friss adatai.
Az IMF elemzése szerint a tranzakciós illeték 2013-as bevezetése miatt jelentős mértékben nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány, évente mintegy 100 ezer forinttal nőtt az egy főre jutó készpénz iránti kereslet az intézkedés hatására. A készpénzállomány növekedését ugyanakkor az utóbbi években a szürkegazdaság felszámolását célzó intézkedések, az online pénztárgépek bevezetése és az elektronikus számlázás valamelyest lassította. Megállapítják azt is, határozott szabályozói lépések híján a készpénz elektronikus alternatívái nem nyerhetnek gyorsan teret, és kíváncsian várják, a 20 ezer forint alatti tranzakciók tranzakciós illeték mentességének hatását.
A szuperállampapír sikere miatt kicsit halasztják a nyugdíjkötvény bevezetését, de nem tett le róla a kormány – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának ülésén.
A pénzügyi szférában robbanásszerű fejlődési ciklusnak vagyunk az elején, aktív korszak jön, ugrásszerű fejlődés előtt állunk. A bankszektor digitalizációs javaslatcsomagot tett le a szabályozók asztalára, melyben a tranzakciós illeték eltörlését, az ingyenes készpénzfelvétel minimum újragondolásást, egyszeri adóemnesztitát a készpénzállomány csökkentésére, az újonnan nyugdíjba vonulóknak a nyugdíjak kötelező számlára utalását, a fintechekre és a bankokra egyenlő szabályok érvényesítését kérik.
Mélypontja felé közelít az OTP Öngondoskodási Indexe, a pénzintézet ma közzétett felmérésének eredményei szerint az alacsony hozam- és kamatkörnyezet sokakat inkább arra ösztönöz, hogy készpénzben tartsák megtakarításaikat. A fiatalok körében még sok a teendő, ők inkább a mának élnek, mintsem megtakarítsanak, pedig igazából telne rá nekik.
Digitalizációs javaslatcsomagot fogalmazott meg a magyar bankszektor, amelyben azok a legfontosabb kezdeményezések szerepelnek, amellyel a banki ügyintézés jórészt digitálissá, azaz papírmentessé válhat, és a lépések által hatékonyabban, olcsóbban bankolhatunk – tudtuk meg Becsei Andrástól, a magyar Bankszövetség elnökétől. Ehhez jogszabályi módosításokra és banki fejlesztésekre is szükség lesz. A javaslatcsomag hansúlyosan foglalkozik a készpénzmentesítéssel és a jelzáloghitelezés digitalizációjával is. Az elnök szerint a lakossági tranzakciós illetéktől ideje lenne elbúcsúznunk, illetve a bigtechek és bankok azonos mértékű szabályozásával is sürgősen foglalkozni kell.
Azokban az esetekben, amikor az ügyfél körültekintően jár el, mégis csalás áldozatává válik, a bankok egy kártalanítási alapból fizethetnék ki az ügyfelet ért kárt. Az alapot az átutalások után beszedett mini-díjakból építenék fel, amit technikailag a bankok fizetnek be az alapba, de csak két nagybank nem hárította eddig tovább az ügyfelekre.
Még a nagy lakossági állampapírrohamról szóló június hónapban is nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány a magyar gazdaságban - mutatja az MNB ma közzétett statisztikai mérlege.
Mint korábban írtuk, a Pénzügyminisztérium javaslatára a kártyákéhoz hasonlóan csomagáras pénzügyi tranzakciós illeték vonatkozna a lakossági átutalásokra, azonban a javaslatot a jelek szerint váratlanul lesöpörhetik az asztalról. Pedig a tranzakciós illeték-bevétel mindössze néhány százalékáról mondtak volna le.
A tranzakciós illeték a lakossági átutalások esetében - a 20 ezer forint feletti részre - évente 800 forint lesz, az idei csonka évre pedig 400 forintot kell fizetniük a bankoknak - áll a Varga Mihály által kedden benyújtott törvényjavaslatban. Ez alsó hangon 4-5 milliárd forint adókönnyítést jelent a szektornak. Ha átmegy a parlamenten a javaslat, akkor kijelenthetjük: az összes szabályozói akadály elhárult az átutalások csomagárazása előtt, ami pedig az azonnali fizetési rendszerre épülő új fizetési szolgáltatások elterjedésének egyik alapvető feltétele.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint, ha az Országgyűlés elfogadja a tegnap benyújtott törvényjavaslatot, akkor 27 milliárd forinttal több maradhat a magyarok zsebében. Csak a lakossági állampapírok esetén eltörlendő kamatadó 13-17 milliárdot spórolna a befektetőknek.
Kedd este pénzügyi salátatörvényt nyújtott be a parlamentnek a kormány nevében Varga Mihály pénzügyminiszter. A dokumentum csupán hét oldal, de több érdekességet is tartalmaz, például nem kell kamatadót fizetni a június elseje után kibocsátott lakossági állampapírokból származó kamatjövedelem és hozama után, valamint a lakástakarékoknak lehetőségük lesz állampapír-forgalmazásra.